Kertben, gondtalan: Schloss Sanssouci, Potsdam

 Ritka az oly alkalom, amikor a televízió előtt heverészek a rózsás kanapén. De amikor egy konok torokgyulladás épp ledöntött a lábamról, és májusi eső öntözte bőven a kertet, én meg egy kicsit tévéztem - és egy műsor éppen a Világörökség részeit mutatva, éppen a potsdami Sanssouci kastélyt mutatta be. Öröm volt elmélázni, hiszen néhány éve egy gyönyörűséges kirándulást tettünk a parkjában legkisebbemmel.
Elő is vettem  a képeket, amelyeket most örömmel mutatok be újra - azért is, mert oly sok levelet kaptam, hogy kertleírásaim alapján kerestetek fel távoli, szépséges helyeket, nagy örömmel.
Nos, most itt kis gyöngyszem, ami Berlintől csak egy ugrás. De feltétlenül látni kell!
Amúgy Potsdam legtöbbeknek a potsdami egyezményről jut eszébe - mi is az tulajdonképpen? :-)

 A Sanssouci Kastély története 1744-ig, Nagy Frigyesig vezethető vissza , erről itt olvashattok bővebben: https://www.berlin.de/sehenswuerdigkeiten/3561636-3558930-schloss-sanssouci-in-potsdam.html

A "porosz Versailles" a művészeteket kedvelő Nagy Frigyes az államügyektől és a problémáktól való elvonuláshoz,  a világ elől való elvonuláshoz képzelte el, és ezért kapta a hely a Sans, souci = gondtalanul nevet.

A grandiózus parkra mi egy napot szántunk - de kevésnek bizonyult - persze, hagytunk olyat,

 amiért vissza kell térni.

A barokk és a rokokó épületek köré részeiben hasonló hangulatú kert épült. A koros fák egy része, igen, még a kastélynak abból a fénykorából születtek, amikor Voltaire is itt járt, és hosszabb időt szentelt az alkotásnak e pompás helyen.

 A növények közt a szobrok mindig érdekesen hatnak - vagy beleékelődnek a környezetbe, és ahogyan a felületükön is meglátszik az idő, úgy a növények is változnak körülüttök az évek során. Vagy újból és újból friss és más növényekkel veszik körül őket, és akkor mindig mást és mást mondanak nekünk.

Szeretem így nézegetni a szobrokat, elmélázni az alkotó gondolatain, megérteni a kertalkotót - és a gyönyörködni a természet szabad szárnyalásában.

 Nem is egyszerű megtalálni a növényekkel azt a hangulatot, ami méltó a hely szelleméhez, ami örök, de mindig mégis új... nézegessétek a képeket, és látogassatok el e gondtalan parkba!

Kertlátogatáskor nekem mindig mesék szövődnek a fejemben - mert szeretek bekukkantani régi épületek pókhálós ablakain, bekukucskálni zárt ajtók kulcslyukain. Elképzelem, milyen lehetett, amikor itt sétáltak a hercegnők, nekik milyen virágok szegélyezték az utat, vajon azon is libbent-e ennyi pillangó?
Miből kötöttek csokrot, és mit ettek uzsonnára, piknikeztek-e a kis tó mellett?

 Ha meséket szőnétek, a Sanssouci Kastélypark ideális hely hozzá.
www.rozsakunyho.hu